MTA Központi Kémiai Kutatóintézet (MTA KKKI), Természettudományi Kutatóközpont

A Magyar Tudományos Akadémia nagy, egy-egy tudományág köré szervezett kutatóintézetei az 1950-es években jöttek létre. Az MTA KKKI alapító oklevele 1952-ből származik, de a kutatóhely működését az első igazgató, Schay Géza 1954. őszi kinevezésétől számítják. A munka a Műegyetemen indult meg, Oláh György a KKKI igazgatóhelyettesként irányította a szerves kémiai kutatásokat.

Az intézet laboratóriumait 1955-ben a Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutatóintézetben (Hungária körút) helyezték el. Bár az első tervek szerint Budapest XII. kerületében épült volna fel a KKKI (ide került a KFKI és már régóta itt működött a csillagvizsgáló), 1958-ban a II. kerületben, a Pusztaszeri út – Vend utca – Gomba utca által határolt telken indult meg az építkezés. Az épületek 1962-től kezdve, több lépésben készültek el.


MTA KKKI, Budapest, Pusztaszeri út 59–67. (Hóka László–Szalay László, 1958–1968)
Fotó: Kovács Dániel, CC BY-SA 3.0

Az igazgatósági és az I–III. laboratóriumi épület az IPARTERV mérnökei, Hóka László és Szalay László tervei szerint valósult meg (1958–1968). Az „épületegyüttes a szocializmus évtizedeiben született állami projektek egyik nívós példája, így védelme, sőt műemlékké nyilvánítása az elmúlt három évtized feladata lett volna … A Pusztaszeri út mentén álló, részben kiugratott homlokzatú menzaépület, a hozzá kapcsolódó irodatömb, illetve a mögötte sorakozó épületek mind saját koruk kreativitását tükrözik” (24.hu). Több évtized során végül öt laboratóriumi épület készült el, ezeket zárt üvegfolyosó köti össze.

1998-tól a KKKI Kémiai Kutatóközponttá alakult át, hogy az akadémiai kémiai intézetek kutatásait összefogják (így „olvadt egybe” a Központi Kémiai Kutatóintézet, az Izotópkutató Intézet és a Szervetlen Kémiai Kutatólaboratórium).

A Pusztaszeri úti épületegyüttest 2012-ben kiürítették, a laboratóriumok az MTA Természettudományi Kutatóközpontjába (MTA TTK) költöztek. A kutatóközpont 2019-től az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozik.


MTA KKKI (2021. ősz). Az MTA 2015-ben vált meg a Pusztaszeri úti „pavilonoktól”, amelyek pusztulófélben vannak, de várhatóan átépítik őket


Az MTA TTK építésének történetére így emlékezett vissza Pokol György, a Természettudományi Kutatóközpont 2016 és 2019 közötti igazgatója : „Az Akadémia abból indult ki – akkor még Pálinkás József volt az elnök –, hogy túl sok a kutatóintézete. Általában nem hatékony, ha egy magasabb szintről – legyen ez akár az Akadémia és választott vezetői testületei – negyven, nagyjából egyenrangú egységet irányítanak. Úgy gondolták, hogy ahol lehet, tudományáganként csoportosítva kutatóközpontba tömörítik az intézeteket. …


Természettudományi Kutatóközpont, Budapest, Magyar Tudósok Körútja 2. (Lázár Antal, 2012)

A kutatóközpont helyszíne menet közben alakult ki. Pálinkás Gábor, a Kémiai Kutatóközpont főigazgatója új területet keresett, mert látszott, hogy a Rózsadomb, ahol eredetileg dolgoztak, nem a legalkalmasabb hely, bár a Kémiai Kutatóközpont példásan rendet tartott, és nem volt abból botrány, hogy mi jön ki a szellőzőn. Dél-Budát nézte ki új helyszínnek, és egy beszélgetésen mi hoztuk szóba Nyulászi Lászlóval, hogy a Petőfi híd közelében két épület kivitelezése kezdődött meg PPP konstrukcióban. Az egyik lett a BME mai Q épülete, a másikat az eredeti megállapodás szerint az építő cég hasznosíthatta volna meghatározott ideig. Arra a következtetésre jutottunk, hogy inkább MTA-kutatóközpontot kellene odatelepíteni. (Meglehet, mások is felvetették ugyanezt a javaslatot.) Mindenesetre ez az elképzelés valósult meg: áttervezés után odakerült a 2012-ben megalakult MTA TTK székháza … több helyről, „az ismeretlenségből” költöztek össze az intézetek, a költözés 2015-ben ért véget. Másféle kultúrával, viszonylag távoli szakterülettel, tematikával, képzettséggel érkeztek – a vegyészeken kívül elsősorban biokémikusok, orvosok, mérnökök, pszichológusok.”


A Természettudományi Kutatóközpont előadóterme az aulában
Fotó: Régi-új Magyar Építőművészet (Bujnovszky Tamás)

Az épületet Lázár Antal irodája tervezte. A laboratóriumok és dolgozószobák számára készült két szárny fogja közre az aulát, ahol 300 fős, kettéosztható előadótermet is kialakítottak. A gépészeti berendezések a teljes tetőszintet elfoglalják.

Források
Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézet, 1954–2004
A Kémiai Kutatóközpont története
Későmodern építészet Magyarországon, MTA KKKI, Budapest
Kutatás, oktatás, vezetés. Beszélgetés Pokol György professzorral, MKL (2020) 354.
Kapy Jenő: Kutatás, oktatás és innováció (Fotók: Bujnovszky Tamás). Régi-új Magyar Építőművészet (2013) 10, 8.

Vissza: Kémikus intézmények épületei