Magyar Kémikusok Lapja
ELSŐ OLDAL
Kedves Olvasók!
A februári szám véglegesítése arra az időszakra esett, amikor oktatási intézményeink – beleértve a középiskolákat és egyetemeinket is – az ünnepekre való tekintettel bezártak csakúgy, mint a kutatási intézetek és a vegyipari gyárak. Ennek következményeként a februári számban az oktatási és ipari vonatkozások talán kissé hátrébb szorultak. Mindenesetre hadd említsem meg, hogy a 2022-es év végi/2023-as év eleji, a súlyos energiaválság miatti hosszabb leállás egy év múltán már nem ismétlődött meg. A 2024 elején is tapasztalt enyhe tél nyilván előnyös a háztartások számára (is), viszont nyilvánvaló, hogy a szélsőséges időjárás (a rengeteg csapadék és árvíz) egy összetettebb változás következménye. Sajnos a Covid – igaz, szelídebb variációkban – nagymértékben terjed. Vigyázzunk egymásra!
Kijelenthetjük, hogy a februári lapszám felhozatala igen gazdag. 2023-ban már szerepeltek írások a lapban a 110 éves Egisről. A mostani füzetben felelős szerkesztőnk jóvoltából bemutatkozik Poroszlai Csaba, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója. Összefoglalja a gyár nagy korszakait, beszél a jelenről, a jövőről és a MKE-vel fennálló kapcsolatokról.
Az írások nagy része az ősz során odaítélt Nobel-díjakkal foglalkozik: ez a téma mindenki számára érdekes olvasmány. A kémiai Nobel-díjat három tudós, Moungi Bawendi, Louis Brus és Alexej Jekimov kapta a kvantumpöttyek területén elért – egymástól független, mégis összefüggő – kutatásaiért. A kvantumpöttyek nem szigorúan molekulárisak, hanem inkább 1–10 nm közötti átmérőjű anyaghalmazok. Kukovecz Ákos írásából többet is megtudhatunk. A fizikai Nobel-díjat Pierre Agostini, Anne L’Huillier és Krausz Ferenc kutatók nyerték el az attomásodperces (10–18 s-os) vizsgálati módszer megvalósításáért. Pálfalvi László összefoglalója révén megérthetjük a felfedezés igazi jelentőségét. Hargittai István akadémikus a fizikai Nobel-díjhoz kapcsolódva, „A megfigyelés sebessége” címmel, Oláh György találmányából kiindulva, Earl Muetterties változatos szerkezetű molekuláinak élettertamán át, valamint saját gázfázisú elektrondiffrakciós kutatásaikon keresztül érdekes, az időskálákhoz kapcsolódó vonatkozásokat gyűjtött össze. Az orvosi Nobel-díjról már sokat hallhattunk. Ezúttal Kemenesi Gábor összefoglalóját olvashatjuk a Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak odaítélt elismerésről. Ehhez kapcsolódik Kiss Tamás ismertetése Karikó Katalin Áttörések – Életem és a tudomány című könyvéről, ami érdekes olvasmánynak ígérkezik. Ha már a februári lapszám fókuszában a Nobel-díjak vannak, remek háttéranyag Duda Ernő beszámolója a díjak átadásáról.
Milen Mátyás írása azt elemzi, miért jelenik meg a kémiai szakirodalomban a vízre két pKa érték (már egységesítik). A cikkek sorát Kovács Lajos „Russel Marker” sorozatának 2. része zárja.
Jó olvasást kívánunk!
El kell még mondani, hogy a MKE megújult vezetése az IB bevonásával gőzerővel dolgozik a reformokon, hogy egy pandémia utáni időkhöz igazodó, fenntartható és rentábilisan működő egyesület jöjjön létre. Terveink szerint hamarosan meghirdetjük a 2024 júniusára tervezett Vegyészkonferenciát, melyet a Szerves és Gyógyszerkémiai Szakosztály vezetősége szervez.
Keglevich György
az MKL szerkesztőbizottságának elnöke,
IB-tag, a Szerves és Gyógyszerkémiai Szakosztály elnöke
