Váratlan hidrogénlelőhely Albániában

Lente Gábor

A Magyar Kémikusok Lapja tavaly szeptemberben beszámolt arról, hogy egyre több helyen találnak a világban nagy hidrogéntartalmú földgázt. A jelenség a Science magazin év végi összesítésében bekerült a 2023-as év 10 legfontosabb tudományos újdonsága közé.

2024 februárjában ugyancsak a Science magazinban jelent meg egy tudományos cikk, amely nagy természetes hidrogénkészletekről számol be egy bányában az albániai Bulqizë közelében.

terkepa.jpg

Bulqizë Albánia északkeleti részén, az észak-macedón határ közelében található, közel 10 000 lakosú város. Igen jelentős, a világ legnagyobbjai közé tartozó krómbányája 1942-ben nyitott meg, azóta mintegy 13 millió tonna fémércet hoztak itt a felszínre, s az ismert, még kitermelhető készletek is millió tonnákra rúgnak. A bánya 2001 óta a kanadai Empire Mining Corporation tulajdona. A vágatokban először 1992-ben, 620 méter mélységben tapasztalták gyúlékony gázok keletkezését.

A közelmúltban elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a bánya aknarendszerében igen kiterjedt területen tapasztalható hidrogénszivárgás, amelynél a legkönnyebb elem jellemzően levegővel keveredik. Az így előtörő gázban általában valamennyi metán is található, de a hidrogén koncentrációja sokkal nagyobb, tipikusan 6-8-szorosa a metánénak. A széles körű felmérés szerint minden emberi beavatkozás nélkül, pusztán a szivárgás révén évi legalább 200 tonna hidrogén kerül a légkörbe, ez az érték több mint ötvenszerese a törökországi Chimaera mellett tapasztalható, korábban csúcstartóként számontartott hidrogénkút természetes hozamának. A ma kereskedelmi forgalomban is kapható, hidrogénüzemű Toyota Mirai személyautó 200 tonna hidrogénnel mintegy 25 millió kilométer távolságot tehet meg.


 Vissza a tartalomhoz

pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS