Magyar Kémikusok Lapja
OKTATÁS
Személyes tapasztalatok egyesült államokbeli egyetemi tanulmányaimról
Első rész
Varga Hanna
Varga Hanna középiskolás korában kétéves ösztöndíjat nyert a United World College szingapúri iskolájába, ahonnan nemzetközi érettségi birtokában útja az egyesült államokbeli Lewis and Clark College-ba (Oregon) vezetett. Molekuláris biológia és biokémia szakirányban kezdte el tanulmányait, majd vegyészként folytatta, és a PhD-képzésben is a fizikai kémiát választotta. Környezetvédelmi mérnökként doktorált. Pályája kezdetén arra kértük, tekintsen vissza az Egyesült Államokban töltött egyetemi éveire, élményeire, adjon személyes tapasztalatain is alapuló információkat az egyetemi élet belső viszonyairól, tanulmányai részleteiről kezdve a BSc-, folytatva az MSc- és PhD-képzéssel.
Akit valaha is foglalkoztatott az amerikai felsőoktatási rendszer, cserediákként vagy akár diplomaszerzés céljából szeretett volna az Egyesült Államokban tanulni – írja Hanna –, az valószínűleg már találkozott a kérdéssel, hogy vajon egyetemre vagy liberal arts college-ba érdemes-e jelentkeznie. A liberal arts college kifejezést fordítják bölcsészeti főiskolának vagy liberális művészeti főiskolának is, de ez kissé félrevezető, ugyanis ezek a képzések általában ugyanúgy 4 éves alapdiplomát adnak bármilyen szakon, mint egy egyetem. Az Egyesült Államokban nem különböztetik meg a diplomát azon túl, hogy egy egyetem például a vegyész diplomát a BSc, azaz bachelor of science titulussal jelöli, míg egy liberal arts college BA, vagyis bachelor of arts diplomát ad vegyész szakon. Tehát Amerikában nincs különösebb jelentősége, hogy valaki bölcsészeti főiskolára vagy egyetemre jár, ha csak a végzettséget tekintjük.
Lewis & Clark College, kampusz. A lakóépületeket és a tantermeket összekötő gyalogos híd az erdőben
A két képzési alternatíva között azonban sok az eltérés, amit meg is tapasztalhattam, miután az észak-karolinai Duke Egyetemen is tanultam. Néhány szempontot érdemes részletesen kiemelni. Az egyetemek lehetnek privát vagy állami finanszírozásúak, alapvetően nagyobbak, mint a bölcsészeti főiskolák és több közülük világszerte ismert: Harvard, Yale, Brown, Stanford stb. A legnagyobb egyetem Amerikában a Texas A&M Egyetem, ahol több mint 70 000 diák tanult tavaly, míg a legnagyobb bölcsészeti főiskolákon kevesebb mint 5000 hallgató tanul. A diákok gyakran a hírnév miatt választanak egyetemet, de az ilyen nagy intézményekben kevés idő jut a hallgatóra a több száz fős előadótermekben és a kutatási munkával elfoglalt professzorok között. Egy egyetem mester- és doktori képzéseket is biztosít az alapképzés mellett, a professzorok pedig gyakran a mesterszakos diákokkal és PhD-hallgatókkal folytatott kutatásokra kapott pénzösszegből tartják fenn magukat, így számukra a tanítás csak másodlagos.
