A papírkor vége

Csupor Dezsővel és Kemenesi Gáborral a modern tudománykommunikáció kihívásairól és értékéről a felelős szerkesztő, Lente Gábor beszélgetett. A szerkesztett változatból idézünk egy részletet.

„Lente Gábor: Ismeretterjesztő munkáért mindhárman kaptunk valamiféle kitüntetést. Gábor az év ismeretterjesztő tudósa lett 2022-ben, Dezsőnek egy Juhari Zsuzsanna-blogdíja van 2023-ból, nekem pedig Hevesy Endre-díjam 2017-ből. Ezekben az a közös, hogy újságíró-szervezetek ítélik oda. A Magyar Tudományos Akadémiának nincs ilyen elismerése. Van ugyan az Akadémiai Újságírói Díj, de azt kimondottan újságíróknak szól. Szerintetek ez visszatartó erő? Kellene olyan elismerés, amelyet a tudományos közösség saját tagjainak ad ismeretterjesztésért?

Csupor Dezső: Szerintem egyszerűen még nem gondoltak rá, mert az Akadémián van erre törekvés: minket és másokat is támogat weboldalkészítésben. Talán már csökkenőben vannak az előítéletek. Doktori hallgatóként is foglalkoztam már ilyesmivel, erre a gyógyszerészkaron egy professzor azt mondta: biztos sokkal többre vinném, ha nem tenném. Akkoriban valóban ez volt a megítélés, nagyon sok oktató gondolta hiábavalónak az ismeretterjesztést. Ma már nincs ilyen. Mi már tudománykommunikációt is oktatunk. Van változás, csak hát az Akadémia a legnagyobb tengerjáró hajó, az fordul a leglassabban. De látom, hogy már fordul.

Kemenesi Gábor: Igen, ezt el kellene ismerni. Nem feltétlenül díj formájában. Kutatási pályázatok beadásakor gondolok arra, hogy az ismerterjesztés miért nem része ennek. Ne legyen kötelező, a tudománykommunikáció nem olyan kabát, amit mindenki szívesen fölvesz. De miért ne lehetne, mondjuk, plusz pont egy akadémiai pályázat esetében, hogy van benne egy divatos szóval work package-nek nevezett rész arról, hogy beszélek a nyilvánosságnak a munkámról. Nem a megjelent cikkről, hanem ami ténylegesen történik.

Tényleg látszik az akadémiai törekvés, nyilvánvalóan önérdekből is, hiszen a tudományt valahogy meg kell jeleníteni a társadalom szemében. De azt gondolom, hogy náluk a zászló, tehát valahol nekik kéne ezt kezdeményezni. Enélkül kevéssé várhatjuk el, hogy még többen legyenek, akik tudnak ilyesmiről beszélni.” 

 Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS