Magyar Kémikusok Lapja
TETT-TÖRTÉNETEK
Ózon, a csodák csodája, avagy egy kémiahistória
Pintér Péter Imre
Délután négy óra felé teljesen üres volt a Titán utca, s még annál is üresebb annak a háznak a lépcsőháza, amelynek az ajtaját éppen Kemény Acél szándékozott kinyitni. Fejét lehorgasztotta, és szemmel láthatóan nem tanúsított különösebb érdeklődést a világ iránt. Belépett a lépcsőházba, majd aktatáskáját búsan szorongatva kezében, elindult a harmadik emelet felé. Lassan vánszorgott fel, és ha látta volna bárki is, milyen kifejezés ül az arcán, bizonyára nem úgy zajlottak volna le annak a délutánnak az eseményei, ahogy végül lezajlottak, de mivel senki sem látta az ábrázatán ekkor helyet foglaló kifejezést, minden pontosan úgy történt, ahogy történt. Felért a harmadik lépcsőfordulóhoz, és zsebében kulcsáért kotorászva ugyanolyan lehorgasztott fejjel lépett be a lakásába…


