Magyar Kémikusok Lapja
KIRŐL NEVEZTÉK EL?
Henry és Dalton törvényei
Inzelt György
A Henry-törvény (1802) a gázok folyadékokban való oldhatóságára vonatkozik, és azt mondja ki, hogy az oldhatóság arányos az oldat fölött uralkodó nyomással, pontosabban a gáz parciális nyomásával, ha gázelegyről van szó.
A parciális nyomásokra vonatkozó törvényt Dalton fogalmazta meg. Dalton törvénye (1802) kimondja, hogy egy (ideális) gázelegy össznyomása egyenlő a gázelegyet alkotó tökéletes gázok parciális nyomásainak összegével.
William Henry cikke, amelyben az utóbb róla elnevezett törvényt publikálta, 1803. január elsején jelent meg. Henry jól ismerte elődei és kortársai munkáját a gázok oldódása tekintetében. Henry Cavendishre, Joseph Priestley-re, valamint – többek között – John Mervin Nooth és William Brownrigg orvosokra hivatkozik.
Egy érdekes, magyar vonatkozású epizód a történetből: Priestley gázok megfigyeléséről szóló könyve többek között leírja egyes gázok növényekre kifejtett hatását. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a holland születésű, majd Angliában letelepedő Jan Ingenhousz felfedezze a fotoszintézist és a sejtlégzést. (1771-es látogatásakor Priestley mutatta meg neki a laboratóriumában, hogy a növények gázokat bocsátanak ki és nyelnek el.)
Joseph Priestley szén-dioxid-fejlesztője (1772)
Ingenhousz azért ment Angliába, hogy megtanulja Sir John Pringle-től a himlő elleni oltás technikáját. Pringle Ingenhouszt küldte Ausztriába, amikor 1768-ban Mária Terézia – a bécsi orvosok ellenkezése ellenére – úgy határozott, hogy beoltatja a családját himlő ellen, és ehhez a brit királytól kért segítséget. A művelet olyan jól sikerült, hogy Ingenhousz Mária Terézia udvari orvosa lett. Le is telepedett egy ideig Bécsben, ahol 1775-ben elvette feleségül Agatha Maria Jacquint, Nikolaus Joseph von Jacquin, a neves kémikus, geológus, botanikus húgát. Jacquin nagy szerepet játszott a magyarországi kémia fejlődésében is. 1763-tól annak professzoraként modern intézetté szervezte át a selmecbányai Bergschulét, ami „akadémia” rangot kapott, és európai hírű kutatóhellyé vált.
